Aligha van napirenden a csongrádi vízlépcső megépítése, de a helyieket izgatja, mivel a témát a tavalyi aszály idején kormánytagok is felvetették. A csongrádiak a strandjukat féltik, a térségben gazdálkodók vizet szeretnének. Bárhogy is lesz, a Körös-torok sorsa már megpecsételődött.
Lehet beszélni bármennyit Magyarország természeti értékeiről, de ennél sokkal jobb inkább átélni azokat: nyár végén, ősz elején az erdő megmutatja, hogy ott továbbra sem az ember úr. A mi dolgunk csak csendben figyelni és libabőrözni.
Döbbenetes változások zajlanak a hegyek között, és a gleccserek olvadása közvetlenül hat ránk itt, Magyarországon is. Földes András dokumentumfilmje.
Az LMP próbálta sokadszor megakadályozni a további gyárak építését, de a Nemzeti Választási Bizottság a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését júniusban megtagadta. Ezt a határozatot most a Kúria helybenhagyta.
A fakitermelés növekedése miatt egyre több fát vágnak ki a védett területeken, még akkor is, ha az erdőgazdaságok egyelőre nem élnek vissza a lehetőséggel, hogy egyszerűbben és olcsóbban termeljék ki a fájukat – mondja Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
2024-ben érkezik az új magyar MI-stratégia.
Egyes területeken az éves csapadékmennyiség több mint egynegyede hullott le pár nap alatt.
Vízágyúval oszlatták fel azoknak a klímaaktivistáknak a demonstrációját, akik már második napja foglalták el a Hága melletti A12-es autópálya mindkét sávját.
Magyarország teljes területén háromszor magasabb a szállópor átlagos koncentrációja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértéknél. Budapesten a helyzet különösen aggasztó, de egész Európában alig van olyan hely, ahol a lakosság ne lenne az egészségügyi határértéknél magasabb légszennyezettségnek kitéve. A Deutsche Welle az Európai Adatújságíró Hálózattal együttműködve elemezte a Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat műholdas adatait: íme, a lesújtó eredmények szövegben, térképen és interaktív grafikán.
Az öngyilkosságok száma egy évtized alatt csaknem 14 százalékkal csökkent az EU-ban. Magyarország most az öngyilkossági rátát tekintve a második a kontinensen, de a régiók között a Dél-Alföldön a legrosszabb a helyzet.
Az összesen igényelt 121,5 milliárd forintnyi összegnek valamivel több mint ezredrészéről nincs még döntés, a bő 35 ezerből csak 40 pályázó vár még a sorára. A kifizetések is zajlanak, a teljes összeg bő negyedét már folyósították.
Van mód az éves elszámolásra minden, már meglévő beruházás esetében, sőt azoknál is, akik igényüket szeptember 7-ig benyújtották, de lesz egy határidő is, amíg meg kell valósítsák ehhez. A többiek már bruttó elszámolásba kerülnek majd.
Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.
Változatlanul folyik a vita arról, hogy az egész életciklusra kivetítve az elektromos vagy a belső égésű motorokkal szerelt járművek okoznak-e több környezeti kárt.
Maga Kocsis Máté szólította fel Lantos Csaba energiaügyi minisztert arra, hogy ne változtassák meg a háztartási napelemes rendszerekkel már rendelkezők éves szaldóelszámolását. Szerinte ez nem fair, és megpróbálta Brüsszelre is ráfogni.
A Tiszán kívül a Dunán is rajzanak nyaranta a kérészek, de az itteniek később, igaz hosszabb időn át. Az ezüstös szárnyaikkal az esti fényben apró angyalokként rebbenő rovarok négy évtized múltán jelentek meg ismét, de a fényszennyezés komoly kihívást jelent a számukra. Megóvásuk viszont már Budapesten is biztosított. A kérészekről és az őket védő speciális fénysorompókról Kriska György biológus beszélt a hvg.hu-nak. Videón az idei rajzás.
Nem túl optimisták az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársai, akik összefoglalták azt, hogy mire számíthatunk a jövőben. A kockázatok világosak és fenyegetőek, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a megoldások a kezünkben vannak, azonban az érvényben lévő klímapolitikák ezeket jelenleg figyelmen kívül hagyják.
Komoly földtani kockázattal is járhat az, hogy Magyarország próbál függetlenedni az importált energiától, és helyben termeli ki a nyersanyagokat. Okozhat-e hosszú távon ez a törekvés erős földrengéseket, és egyáltalán, mennyire van kitéve az ország a természeti katasztrófának? Szakemberek segítségével vettük végig, hogy pontosan mi áll a hazai földrengésekről szóló hírek hátterében, hogyan értelmezzük a magnitúdó és a rengésfészek mélységére vonatkozó értékeket és arra is kerestük a választ, hogy miért érezzük azt, hogy hirtelen megsokszorozódott a földmozgások száma.
Az anyamedve és két bocsa megnézték maguknak a település központjában beszélgető embereket, aztán nyugodtan távoztak.
A NASA szerint június, július és augusztus együtt 0,23 Celsius-fokkal voltak melegebbek, mint bármely más nyár a nyilvántartásukban, és 1,2 Celsius-fokkal ütötték túl az 1951 és 1980 közötti nyári átlaghőmérsékletet.
